Rossz híreket kapott Ausztria
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Ausztria hosszú futamidejű külső államadósság-kötelezettségeinek kilátását a Fitch Ratings.
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Ausztria hosszú futamidejű külső államadósság-kötelezettségeinek kilátását a Fitch Ratings.
Surányi György korábbi MNB-elnök a 2024. december 27-ei cikkében komoly kritikával illette egy korábbi kijelentésemet, amelyet az ATV-nek adott interjúmban tettem. A korábbi jegybankelnök szerint hibát követtem el, amikor a magyar gazdasági helyzetet a korábbi (2009-14-es) görög válsághoz hasonlítottam. A következőket írta nekem címezve: „Nem szerencsés olyan kijelentéseket tenni, amelyek hamisak, megalapozatlanok, a tényeket figyelmen kívül hagyják, és amelyek a magyar gazdaságpolitika iránt egyébként is fennálló bizalomhiányt még tovább mélyítik.” Surányi kritikájára megpróbálok röviden, távirati stílusban, pontokba szedve válaszolni.
Nemcsak a lakossági befektetők, de gyakran a professzionális piaci szakemberek is alábecsülik a forintban rejlő kockázatokat. Mekkora volt 2024-ben az EUR/HUF árfolyam minimuma és a maximuma közötti eltérés? Talán nem is gondolnánk, de bizony durván 10%: míg 2024 elején volt, hogy “csak” 377 forintot kellett fizetni egy euróért, decemberben láthattunk 415 fölötti árfolyamot is. Ha ez a gyengülés 2025-ben is hasonló mértékű lenne, a december közepi 410 körüli szintre vetítve bizony kijön a 450-es EUR/HUF.
Novemberben 233,8 milliárd forintos hiányt hozott össze az államháztartás központi alrendszere, ami 2019 óta a legalacsonyabb 11. havi deficit. Ezzel az is eldőlt, hogy az év utolsó hónapjában akár 1500 milliárd forint is lehet a mínusz, ami jelentősnek tűnik.
A héten a befektetők figyelme középpontjában az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntése áll, amely jelentős hatással lehet az eurózóna gazdasági kilátásaira és a devizapiacokra. Emellett kulcsfontosságú makroadatok érkeznek: Németország és Magyarország novemberi inflációs adatait is megismerhetjük. Az EKB kamatpolitikája mellett a globális gazdasági folyamatok alakulását befolyásoló adatok is a fókuszban lesznek, mint például Kína inflációs és külkereskedelmi statisztikái.
Franciaország politikai és gazdasági krízise olyan mértéket öltött, amely az ötödik köztársaság történelmében példa nélküli: Michel Barnier miniszterelnök kormányának jövője egy hajszálon múlik, miközben az államháztartási hiány, a gazdasági stagnálás és a politikai megosztottság felerősíti a válságot. A kormány költségvetési vitái nemcsak a francia társadalmat, hanem az európai stabilitást is veszélyeztetik, komoly kérdéseket vetve fel az ország hosszú távú fenntarthatóságáról.
Az elsőrendű "A" kategóriába emelte Horvátország adósosztályzatát a Moody's Ratings, mindenekelőtt az államadósság jelentős csökkenésével és a horvát közfinanszírozási helyzet ebből eredő markáns erősödésével indokolva a döntést.
A nemzetközi hitelminősítő Londonban ismertetett helyzetértékelésében kiemeli: a republikánusok által aratott választási győzelmek azt valószínűsítik, hogy a szövetségi adósságlimit emeléséről szóló, januárban esedékes kongresszusi vitát sikerül jelentősebb ellenállás nélkül rendezni.
Határidő után kikerültek a magyar kormány új, középtávú gazdasági tervei, amelyek az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárásának kezelésére készültek. A kormány előrejelzése szerint a magyar gazdaság fokozatos, de stabil növekedési pályán halad tovább, amelyhez csökkenő infláció és mérséklődő államadósság társul. A kormány tervei az infláció mérséklésére és a fogyasztás élénkítésére építenek, amelyeket a költségvetési fegyelem és az adósságfék mechanizmus támogat. A kabinet viszont pesszimistább lett: idénre már 1 százalék alatti növekedést várnak csak.
Szinte alig esik szó róla, de egyre nagyobb a baj a világ adórendszereivel, ami egyre erősebb nyomást helyez az egyes országok költségvetéseire. Az államoknak egyre több és több pénzre lesz szükségük az elöregedő népesség ellátására, valamint a klímaváltozás hatásainak tompítására. Egyelőre hiányoznak a válaszok rá, mit és hogyan kellene megváltoztatni, de az Európai Bizottság 2023-as közkiadásokról szóló jelentése, valamint az abban felvázolt gazdasági helyzet- és jövőkép alapján már most égető szükség lehet egy reformra.
A Moody's Ratings megerősítette Szlovénia A3-as hosszú távú államadós-besorolását, és a kilátást stabilról pozitívra módosította. A döntés hátterében az áll, hogy egyre valószínűbbnek látszik az ország költségvetési erejének tartós javulása - jelentette a Moody's.
Túlélte az első bizalmatlansági indítványt kedden Michel Barnier új francia miniszterelnök kormánya, annak ellenére, hogy nincs többsége a nemzetgyűlésben. A szavazást az ellenzéki baloldali Új Népfront nevű pártszövetség kezdeményezte, de nem támogatta a Marine Le Pen fémjelezte szintén ellenzéki Nemzeti Tömörülés.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében elemeztük a friss, szeptemberi államháztartási adatokat Csiki Gergellyel, a Portfolio lapigazgatójával, makroelemzőjével. A második blokkban arról beszéltünk, hogyan alakult át az amerikai részvénypiac, és mely papírok lehettek a slágerek azután, hogy már nem a káprázatos hetes tagjai vezették az emelkedést. Vendégünk volt Jónap Richárd, a Concorde részvénypiaci stratégája.
Egyre inkább emelkedik a francia és a német államkötvények közötti felár, ami annak a jele, hogy a befektetők aggódnak a francia költségvetési folyamatok miatt. Ez nem is csoda, hiszen a populista erők előretörése miatt nehéz fenntartani a fiskális fegyelmet, miközben a költségvetési hiány a GDP 6%-át súrolja és az államadóóság is nagyon magas.
Az új francia miniszterelnök, Michel Barnier, arról beszélt az AFP szerdai interjújában, hogy "nagyon súlyos költségvetési helyzetet talált", amely helyzet "többet érdemel néhány mondatnál. Felelősséget követel". Valószínűleg ennek is szerepe van abban, hogy a szerda estére tervezett kulcsfontosságú találkozót az átadás-átvételről elhalasztották, és a Barnier, illetve az Emmanuel Macron elnök tábora között növekvő feszültség miatt egyelőre késik a kormány megalakítása. A volt számvevőszéki elnök is aggasztó költségvetési helyzetről beszélt, illetve arról, hogy lehetetlen 2027-re 3%-ra faragni a deficitet, az inkább csak 2029-re jöhet össze.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy rekord magas hiányt hozott össze a költségvetés augusztusban, és vélhetően a kormány is érzi a problémát, mert elejtett egy érdekes mondatot a mai adatközlésben. Erről kérdeztük Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét. A második részben a hazánk által felvett egymilliárd eurós kínai hitelről beszélgettünk Weinhardt Attilával, a Portfolio makroelemzőjével, ugyanis megtudta, hogy részben milyen célokra fordul ez az összeg.
A gazdasági kihívásokkal küzdő magyar gazdaság egyik legfőbb problémája az államadósság, amely évtizedek óta meghatározza az ország gazdaságpolitikáját. Az adósság GDP-hez viszonyított aránya évtizedek óta a 70% körül mozog, és a jövőben is kulcskérdés lesz, hogy milyen mértékben sikerül csökkenteni ezt a mutatót. A magyar Alaptörvényben az államadósság kívánatos szintje 50%-ban van meghatározva, de a gazdasági helyzet és a globális környezet nem kedvez a cél elérésének – mondta el Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában.
Franciaország államháztartása és növekvő hiánya egyre nagyobb aggodalomra ad okot, ami "veszélyesen kiszolgáltatottá" teszi az országot egy újabb makrogazdasági sokk esetén - figyelmeztetett hétfőn a nemzeti számvevőszék, a Cour des Comptes.
A francia államháztartási helyzet aggasztó – derül ki a Cour des Comptes, az ország számvevőszékének nemrégiben kiadott jelentéséből. A Számvevőszék élesen bírálta az Attal-kormány középtávú előrejelzéseit, irreálisnak nevezve a kabinet konszolidációs céljait, mivel azok szerintük túlságosan optimista növekedési várakozásokon alapulnak. A jelentés a francia államháztartás számára 2023-ban nagyon rossz évet követően készült, és a leköszönő kormány által az államháztartás 2027-ig történő javítására kitűzött pályát a Cour nem tartja hitelesnek. A távozó kormány szerint túl sötét képet fest a számvevőszék a helyzetről.
A nyár forró, ettől azonban nincs politikai uborkaszezon a világban. Nálunk sem. A június 9-i kettős választás mérsékelt érdeklődést keltő, szinte lefutott hazai eseménynek nézett ki akár csak negyedévvel azt megelőzően. Aztán nagyon másként alakultak a politikai viszonyok. Ami a gazdaságot illeti: a rossz és romló költségvetési helyzet láttán tudható volt, hogy ezúttal nem lesz mód választások előtt hangulatjavító költekezésre. Különösen úgy, hogy igen drága államosítási tervek, valamint a nagyközönség előtt ismeretlen mértékű nagyvállalati támogatások, továbbá az adósságszolgálati terhek miatt az állam költségvetési kiadásai roppantmód megugrottak. Így, amint mértékadó elemzések, valamint az Európai Bizottság tavaszi előrejelzései mutatták, a túlzott mértékű hiány mielőbbi korrekciója lett volna szükséges. Ilyenre persze nem volt kapható a kormány június előtt, eltekintve egy kiadásmérséklő csomagtól. Már az is eredmény, hogy legfeljebb az üzemanyag-kereskedőket presszionálta a kiskereskedelmi árak átmeneti mérséklésére.
Társadalmi konzultáció, majd népszavazás jöhet róla.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli konfliktus legfontosabb híreivel.
Sikeresnek nevezte a csapásokat.
A részleges privatizáció körülményei keltették fel a hatóságok érdeklődését.
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Fontos következtetéseket vonhatunk le Trump és Musk csörtéjéből.
